Maërlyn

Kocsi számolgatás

2016. 03. 26.

Ma egy éve, hogy autótulajdonos lettem. Ezalatt beleraktam 14.475km-t, és most kicsit számolgatni fogok, mennyibe került nekem ez az egész, és hogy vajon megérte-e.

A kocsi egy idén 14 éves, benzines, 1.4-es Corolla, most már bőven 245 ezer km felett van benne összesen. A vételár, átírás, első szervíz együtt majdnem 1.1M Ft volt.

32 alkalommal tankoltam az egy év alatt, a maival együtt összesen 365.432Ft-ért 1064 litert. Összesítve azért durvának tűnik, de mentem is vele rendesen. Eleinte Lukoilhoz jártam, aztán átálltam az OMV Super 95-ére, mert bár drágább, érezhetően erősebb vele az autó, és csendesebb is. Ezzel az átlagfogyasztása 7.3 l/100km.

Komoly baja nem volt. A hátsó lambda-szondát kellett cserélni, ez volt az egyetlen nagy és váratlan kiadás. A nem tankolás jellegű kiadások összesen 395.299 forintot tettek ki, ebben benne van az első szervíz (70k), egy téligumi szett (71k), a lambda-szonda (40k), két gumiszerelés futómű-beállítással (egyenként 18k) valamint egy kormány- és váltóbőrözés (30k). A többi ezekhez képest apróság, mint az izzócsere egy ezresért, vagy a fagyálló 400-ért, de ilyesmikből sok van. Felírtam még azt az ecsetet is, amivel a festéket kentük az olyan helyekre, ahol már elkezdett rozsdállni, és nem látványos helyen van. Meglepődtem azért, hogy ekkora lett az összeg.

Az első évi biztosításom 35k volt, a második évi 37k, baleseti adóval. Gépjárműadó évi 13k.

És akkor most nézzük a mérleg másik oldalát: összejön-e annyi, hogy azt mondhassam, megérte?

Az biztos, hogy bár egyik oldalról nagy kötöttség, a másik oldalt nagy szabadságot ad. Kirándulni van kedvem, vagy vasárnap délután át kell mennem a város másik végére, ami BKV-val három óra? Beülök és megyek. Számtalan egynapos, és számos (hosszú)hétvégés kirándulást csináltam vele, általában nem egyedül, bár ilyen is volt, mint például múlt kedden, mikor láttam, hogy Dobogókőn havazik, csak bevágtam magam és mentem. Tervezett utak voltak Veszprémbe, Egerbe, Debrecenbe, Tokajba, Nyíregyházára, Szombathelyre – tényleg sokfelé. Meg persze haza Dunaújvárosba. Akkor is jól jött, amikor valakit hirtelen kórházba kellett vinni.

Bő egy hónapja ezzel járok munkába is, mikor 300Ft volt a benzin literje úgy döntöttem, kipróbálom. Elég kényelmes egyébként, bár persze tudom, hogy drága, és hiányzik az a napi bő óra olvasás. De így könnyebben megtehetem, hogy hétfőnként a Városligetben és az Andrássny úton sétálok egy nagyot, illetve megtehetem, hogy pénteken melóból hamarabb lelépve felmegyek valamelyik környéki hegyre élvezni a napsütést és a kilátást. Azóta jobban ismerem, és több részén jártam a városnak, mint előtte összesen.

Háromszor segítettem költözni, lehajtott hátsó üléssorral hatalmas helyem van, egyik alkalommal egy aránylag nagy szekrény tűnt el a gép gyomrában, és még pakoltunk mellé.

Szóval rengeteg olyan élményt adott, ami kocsi nélkül nem lett volna meg, gondolok itt főleg a kirándulásokra, de Ingresses eseménynél is nemegyszer voltam sofőr. Nyúlott az arcom, amikor az összegeket megláttam, de ezen kalandokra visszagondolva mégis azt mondom: megérte megvenni és fenntartani az autót.